Nyomtalanul

Azt teljesen elfogadhatónak tartom, hogy a Baba-mama klub foglalkozásának véget érésekor elmosogatjuk a csészéinket, poharainkat és visszahelyezzük őket azokba a konyhaszekrényekbe, amikre kívülről rá van ragasztva egy fénykép(!) arról, hogy annak milyennek kell lennie belülről (mármint a poharak-csészék elhelyezkedéséről és sorrendjéről), de bevallom, azon meglepődtem, hogy amikor már vettem a cipőmet, (azok az anyák, akik értették, mit mond a csoportvezető) hozták a porszívót és a nagy műanyag hengereket, hogy miután kitakarítottuk a szőnyeget, fel is tudjuk tekerni és a helyére vihessük azokat. 

Mintha ott sem lettünk volna.

(Zárójelben megosztanám remek memóriám (nem)létének újabb ékes bizonyítékát. A falinaptárunkba feljegyeztem a Baba-mama klub következő foglalkozásának időpontját, de nagyzolva, németül. Mivel a német neve Eltern-Kinder Gruppe, így ez került kiírásra: EKG. Gondolom, nem nehéz kitalálni, hogy 4 nap után már nem emlékeztem, miért írtam oda ezt, 5 nap után már arra gyanakodtam, hogy ez nem is az én írásom (mert én tudom, miket írok le), a 7. napon pedig elbeszélgettem Férjjel arról, hogy a harmonikus házasság alapja a bizalom és nem kell ugyan mindent elmondanunk egymásnak, de ha valamilyen egészségügyi problémánk van és kivizsgálásra megyünk (pl. EKG-ra) az fontos és meg kell osztanunk a másikkal...)

fuck