2013. március 31., vasárnap

A gyerek, ha csöndben van (A Kicsi)

Jelmagyarázat:

H: ettől azonnal el tudnám hányni magam (akár most is, amikor leírom)
L: lábon hordtam ki egy agyvérzést, mikor megláttam

Az alábbi példálózó jellegű felsorolás azokról a pillanatokról szól, amiket akkor élek át, amikor a Kicsi már egy pár perce csöndben van valahol és megnézem, mit is csinál.

- a vécében mossa kezét. vagy a nővére hellokittys hajpántját (textil bevonatú. csak égetéssel lehet majd fertőtleníteni). vagy a baba játék-cumisüvegét (a baba szereti a vécé-ízt) H, L

- teledobálja a fürdőkádat szennyes ruhával (a kádat egyébként is a komódjaként kezeli és abban gyűjti a "talált tárgyakat", amiket a lakás különböző pontjairól vadászott össze) L

- guggol a konnektorokkal szemben és azokat tanulmányozza  dupla L

- két-három vizes vagy majdnemvizes alsógatyát, illetve bugyit vett le a szárítóról, amiket láncként a nyakába aggatott, úgy, hogy az egyik láblyuknál dugta be a fejét L

- egy látszólag kitört hegyű ceruzával firkálja a laminált padlót (igen, fog rá) és a lakkozatlan fa berendezési tárgyakat (igen, ezekre is fog) L

- benyúlkál az elöltöltős mosógép gumija alá és ami vizet talál, azt lenyalogatja az ujjáról H, L

- egyesével leszedegeti a mesedévédés dobozokat a polcról (arról, amit szerintem nem ér el), kiszedi belőlük a lemezt, majd felmossa velük a padlót, majd amikor megjelenik rajtuk az a 10-15 kisebb-nagyobb karcolás, hagyja őket ott, ahol vannak L

- eszeget (magazint, katalógust, koszdarabot, fakérget, játékdarabot, hangyát..stb.) válogatás nélkül H, L
- kávézaccot szedeget ki a szemetesből. L (ha meg is eszi: H is)

- elrejti a saját használati tárgyait (pl. cumi, cumisüveg) műanyag edények közé, mosógépbe, fürdőkádba, cikpőkbe. késleltetett L

Mert a világot fel kell fedezni.
LLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLL

2013. március 30., szombat

A Kicsi megtanult beszélni...

-ANYAAAA! GYERE GYORSAN!! A KICSI ELKEZDETT BESZÉLNI!!!
(Futottam be a konyhából. Ez aztán az örömhír! Eddig csak azt mondta, hogy "Te-te".)
-És mit mondott?
-Hát, azt, hogy "Danke schön."
(Nagyon valószínű.)

A Kicsi tehát a szókincsét az udvarias németttel kezdi építgetni.

2013. március 29., péntek

A férfi, ha beteg...

(Az elején leszögezném, nem vagyok gonosz és szívtelen, nem szoktam kiröhögni az IGAZI betegeket, sőt! hozzátartozó esetén kedvesnővérként ápolom őket, de a felnőtt nyafogást rosszul tűröm.)

Gyermekeim édesapja rosszul érezte magát (nem vicces), ezért felkapta a digitális lázmérőt, mert a tünetei alapján - szerinte - lázas. Miután elvégezte a mérést, közölte, hogy szerinte mégis inkább az lehet a gond, hogy rövidesen teljesen kihűl a teste (35,8).
Apa ritkán lázas. Volt olyan is, amikor az adott napon elkövetett 10. mérésnél sikerült 37-re feltornáznia az értéket (szerintem dörzsöléssel, vagy radiátorozással) és végre felkiálthatott: LÁZAM VAN!!!(Nincs egyébként, ez csak a hőemelkedés kezdő értéke, de addigra már nagyon megsajnáltam és elkezdtem az ápolását (és ezzel egyidejűleg a sajnálását).
Egyszer igaziból nagyon beteg volt, igazi magas lázzal és ilyesmikkel. Épp a konyhában készítettem neki a mézes teát, amikor kétszer, hangosan kiáltotta a nevemet. Futottam szobába (5 méter), ahol is elhaló hangon kilehelte magából a kérdést: -Ideadnád a távirányítót? (!!!! és grrrrr és ??????)

A kategóriában az öngyógyításért járó Oszkárt Apukám nyerte el, aki meg akarta mutatni a női nemnek, hogy ő egyedül kikúrálja magát egy sima kis lázból. A tapasztalat? Talán az, hogy a forró fürdő nem nyújt tökéletes megoldást minden tünetre...

2013. március 28., csütörtök

Bajor kalandok II.

Nem lesz semmi gond a német nyelvvel. Mármint azzal, hogy papírom van róla, hogy igen, de valójában nem beszélem. Vagyis próbálok előre gondolkozni, megtervezni a szituációkat, felkészülni a mondatokra nyelvtannal együtt. Csak az mindig olyan nagyon váratlanul ér, ha válaszolnak a feltett kérdésemre!!Onnantól általában agy kikapcs-mosolygás-gut-dánkesőn.

A mai világban elképzelhetetlen ugyan, de egy hétig mindennemű internetes kapcsolat nélkül éltünk. A jég hátán is megélek, úgyhogy elővettem a jó öreg középszótárat, hogy bebizonyítsam a világnak, hogy ezt így is meg lehet csinálni.

Csak két esetet emelnék ki.

1. Vettünk - számunkra ismeretlen - gombát a boltban. Így nézett ki:


A csomagolására pedig ez volt ráírva: KRÄUTERSEITLING (azért írtam csupa nagybetűvel mert csak így tudok umlautot csinálni a gépemen.) Mivel finom volt, gondoltam, majd én rájövök, mi a magyar neve, szóval elővettem a már említett kéziszótárat, és tádámmm:
A gomba magyar neve: FŰSZEROLDALSZÁM.
Feladat kipipálva.

2. Kaptunk tájékoztatót az oviról. Elmélyülten nézegettem, mikor megakadt a szemem a következőn:
"SCHNUPPERTAG FÜR DIE NEUEN KINDER"
Szuper, hiszen az új gyerekeknek lesz Schnuppertag. Nem tudom, mi az, de biztos valami szuperizgi élmény,  nyúltam is egyből a szótárért: 
Nem volt könnyű dolgom, mert összetett szóval állunk szemben ugyebár. A "Tag" a napot jelenti, ez rendben is van, no de milyen nap. Érkezett is hamar a válasz a szótártól: die Schnuppe=megszenesedett gyertyabél vagy hullócsillag. Először nehéz volt kiválasztanom,melyik illik inkább a környezetbe, aztán maradtam a logikusabbnál:
MEGSZENESEDETT GYERTYABELEZŐ NAP.
Ezt biztos imádják a kölkök itt Németországban.
Pipa ez is.

(u.i. A net megjelenésével kiderült, hogy a Schnuppertag nyílt napot jelent. Mondjuk ez így elég snassz.)

2013. március 27., szerda

Mesés ebéd

Tegnap lencsekrémlevest főztem. Ne szépítsük, úgy nézett ki, mint a SÁR. 
(Az eredeti receptben vörös lencse volt és curry, az nem nézett ki ilyen rosszul...)

Úgy alakult, hogy a Naggyal kettesben ebédeltem. Szerinte úgy nézett ki a kaja, mint a kistesója kakija.
Nagy nehezen magába tömött 5 lapos kanálnyit(miután sokat beszéltem a rostok szuper hatásáról meg, hogy ez milyen egészséges..bla-bla-bla), aztán elkezdett kiabálni:
-ANYAAA!LÉGYSZÍ HOZZ GYORSAN TEÁT, HOGY KI TUDJAM ÖBLÍTENI A SZÁMBÓL AZ ÍZÉT!!!

Gratula, Anya. Jót főztél.

2013. március 26., kedd

Bajor kalandok I.


Apának dolga volt a müncheni reptéren, elkísértük a kölkökkel. Mivel esett az eső, úgy döntöttünk, egy gyalogos üvegfolyosóban ütjük el az időt, ami a hatsávos út felett vezet át, van alatta sín a vonatoknak, és mindkét kifutópályára rálátni, így a gyerekeknek tökéletes mulatság. Amikor a folyosó végére értünk(babakocsistól kétgyerekestől) szemfülesen megláttam, hogy van egy üveglift a végén, ahonnak le lehet utazni 1 emeletet a föld szintjére. Gondoltam, megyünk egy oda-visszát a kölkökkel, lesz öröm. Volt is. Míg lementünk a Nagy kérdezte, hogy mi ez a sárga gomb, mondtam, hogy ezen kell segítséget hívni, ha beragad a lift (de magamban hozzátettem, hogy nem fog, mert ez Németország, ahol minden működik). 
Gondolom, mindenki kitalálta: leértünk a földszintre és a liftből se ki, se fel, semmi. Beragadtunk.

A gyerekek szerencsére elrendetlenkedtek, úgyhogy felkészültem a segélyhívásra.
Megnyomtam a sárga gombot, beleszólt egy férfi, aztán előadtam:
-GÚTEN TÁG! WIR SIND HIER, IM LIFT. DIE TÜREN ÖFFNEN NICHT!
aztán ő válaszolt. abból csak azt írom le, amit értettem:
-... ....  .... ..... .....................................................
...........................................................................
..........................................................................
szóval, semmit. Ő több mondatot használt, mint én, de ez sem segített. megint rajtam volt a sor:
- OKÉ. DÁNKE SCHÖN!

A Nagy kérdezte, mikor jön a bácsi, mondtam, hogy hamarosan. Annyi kapaszkodóm volt, hogy mintha az utolsó szava az lett volna, hogy "hineingehen". Meg arra is gondoltam, hogy csak nem azt mondta, hogy "rohadjatok meg abban a liftben, ha már ennyire hülyék voltatok".
Közben azzal a válasszal is készülnöm kellett, amit akkor mondok, ha megjelenik Apa és megkérdezi, hogy mégis mi a f*szt keresünk egy liftben..

Telt-múlt az idő, a gyerekek tovább rendetlenkedtek, de legalább elvoltak. Vártuk a szerelőbácsit.
Kb. 10 perc múlva megjelent 2 tűzoltóautó. Gondoltam, ez itt előfordul, hiszen egy reptéren vagyunk.
Kiszállt belőle 5 tűzoltó. És elindultak. Felénk.
Igen. Innen már nem nehéz összerakni: ők szabadítottak ki minket.
Mentségemre szóljon, nekik se volt könnyű: feszegettek mindent, közben vigyorogtak (=val.színűleg inkább röhögtek rajtam). Ez így talán jobb, mintha odajött volna valaki, aki megalázó módon megnyom egy gombot(amit én is meg tudtam volna nyomni) és kiszabadít.

Utána sűrű dánkesőnök között elhúztam onnan a két gyerekkel.

A Húgom nem sokkal az eset után hívott telefonon. Mondta, hogy hallott a sztoriról, de nem értett pontosan minden részletet, mert Apu annyira röhögött, mikor mesélte neki, hogy alig bírt beszélni.


2013. március 23., szombat

Lányos anya ne panaszkodjon!

Két lányom van. Eredetileg úgy terveztem, hogy mire a Nagy 5 éves lesz, a Kicsi meg majdnemhárom, kiszállok a házimunkából. Kiderült, hogy nem kell addig várnom.

A Kicsi 15 hónapos, a Nagy majdnemnégy éves.
Ma kiteregettek. A Kicsi cipelte a ruhákat a Nagynak, ő pedig teregetett bőszen. Felajánlottam a segítségemet, de a Nagy kategorikusan elutasította. 
Később láttam, hogy valamiért úgy gondolták, hogy az ablakpárkányra teregetett ruhák jobban száradnak.
Szép lett. 
Majd ha alszanak, átpakolom kicsit, hogy meg is száradjanak, de a gyerekek önérzete se sérüljön.
Aztán ebéd után a Nagy ragaszkodott hozzá, hogy felsöpörje a morzsákat és letörölje az asztalt.
Hagytam. Mi közben Apával az ágyon heverészve beszélgettünk.(nyugalom, a Kicsi aludt)
Gondolom, ha jönne a Gyámügy ilyenkor, kérdés nélkül vinné el őket.

Holnap rájuk bízom a bevásárlást:D

2013. március 6., szerda

Kutatás

- Anya! A Péter papa azt mondta, hogy vannak szakállas nénik! Ez igaz?
- Hát...ö...hátööö... (hangzott a következetes szülői válasz)
- Szerintem, nem.

Ebben maradtunk. Aztán este keresgéltem a google-ban. És íme.


Forrás: http://player.hu/kult-szorakozas/szakallas-no-es-a-vilag-legrosszabb-szulei/

És még:

Forrás: http://wattafakk.net/hihetetlen-keptelensegek/szakallas-no/

Nem csak ők ketten vannak, de befejeztem a sokkolást.
Péter papának igaza volt.
A gyerek nem tőlem fogja megtudni.

2013. március 4., hétfő

Kínzás

Tegnap vízhólyag lett a tenyeremen.
Nem a kapálástól (azt jól bírom, vérbeli paraszt vagyok). 
Nokedliszaggatástól. 
Ezzel az eljárással készíthető el ugyanis az az étel, ami a szűk keresztmetszetet adja a Fényevő ovis és az épp fogzásban lévő Kicsi étrendjében. (A Nagy képes kúraszerűen fogyasztani.)
Anyunak üzenem, hogy nem, nem ez a legegyszerűbb köret.
Hanem a szeletelt kenyér.