Anya épít

Tegnap megépítettem a Világ Legsz*rabb Bunkiját. (Apa dolgozott. Egyedül meg ilyet tudok.)

(A továbbiakban: VLB.)

Akinek eddig csak pöpec és menő kis bunkerek sikerültek ,de fel akarja készíteni a gyermekeit a való életre, annak szívesen leírom a receptet. 

A dolog nagyon egyszerű, igazából 2 fontos szabály van:

1. A bunki tartóoszlopai legyenek minél alacsonyabbak (max. 70 centi). Ezt úgy lehet tesztelni, hogy ha a kisebb (kb. másfél éves) gyerekünk is csak mászva tud bemenni, akkor rendben van.

2. A bunki lényegét adó, teljes külső burkolatot adó pléd vagy takaró legyen minél melegebb. Ha a bent tartózkodó gyermek homloka gyöngyözik, akkor ezt is kipipálhatjuk.

Ha pontosan követtük a receptet, kész is a VLB. 

Az én gyerekeim nem fanyalogtak, sőt, inkább valami "jó nagy kupit lehet csinálni ennek ürügyén"- jellegű felhatalmazást szagoltak ki, ezért transzba esve rohangáltak az építési munkálatok idején (a Kicsi bukósisakban. munkavédelmi előírások.).

A dekort a Nagyra bíztam: a tetőcserép egy porszívócső lett (?), a lámpa pedig egy kisebb pléd (??).

A VLB érdekessége, hogy a Butabi fivérek ihlették (Diszkópatkányok. Szellemileg nem tesz nagyobbá, de alapmű), ugyanis  minden berendezési tárgy a BUNKIN KÍVÜLRE KERÜLT!!! (A bunki belül teljesen üres volt.) Az idő nagy részében így a gyerekek is kint játszottak, a VLB udvarán.

Jól szórakoztunk.