Kiderült, hogy a családban nem csak nekem van kezdődő Alzheimerem, hanem az öcsémnek is. (Az enyémről bővebben itt.)
Elrontotta a PIN kódját. Háromszor. Nem tudta a PUK-ot. Senki nem hiszi el, hogy ilyen megtörténhet ugyanabban a családban kétszer egymás után.
Kettőnk között csak annyi volt a különbség, hogy míg én töredelmesen bevallottam a környezetemnek szellemi fogyatkozásomat, az Öcsém kötötte az ebet a karóhoz: ő aztán biztosan nem rontotta ela PIN kódját, biztos a T-Mobile-ban szúrtak el valamit...
A helyi (mármint a Magyarországon élő szüleimnek helyi) T-Mobile-ban nagyon igyekeznek visszatartani a röhögésüket, ha meghallják a családnevünket. Ismernek, na. Én voltam a szerencsés, aki bebattyogott az Öcsém PUK kódjáért. Megadták persze. Mosolyogtak azon az elméleten, amit az Öcsém képviselt, miszerint gonosz külső erők változtatták meg a PIN kódját a tudta nélkül.
A PUK kóddal a kezemben, kerestem elő a telefonomat, de épp csörgött. Az Öcsém volt. Megtalálta a PUK kódját. Eszébe jutott, hogy neki volt egy SIM kártya cseréje. Amikor megváltozott a PIN kódja...
Kis családom izgatottan várja, ki lesz a következő PUK vadász.
Kis családom izgatottan várja, ki lesz a következő PUK vadász.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése