Lassan kezd szokásommá válni, hogy teljesen másról írok bejegyzést, mint amiről terveztem.
Mivel idén először kockáztattunk meg egy rövid tengeri nyaralást a gyerekekkel, az volt a tervem, hogy írok egy hasznos kis bejegyzést arról, hogy mi az amit feltétlenül vigyünk egy ilyen nyaralásra (magneroth-tablettákat-3x2- és alkoholt), mi az amit feltétlenül csináljunk (reggeli futás. egy anya csak így tud legálisan elszabadulni a szállásról fél órára. jesszus, nem kell futni, csak a cuccot húzd magadra!) és mire ne számítsunk ("Ne gondold, hogy te majd itt nyugodtan kifekszel órákra napozni. Ez nem az a nyaralás."Férj, a bölcs szavai ezek).
Aztán kiderült, hogy van ennél érdekesebb téma is.
Történt ugyanis, hogy az egyik délelőtt Férjjel elkaptuk egymás pillantását, aztán félszavakkal megbeszéltük, hogy a gyerekek délutáni alvásidejében esetleg szakítunk egymásra egy kis időt. Ha értitek, mire gondolok. Esz. E. Iksz. Vagy festés (Szex és New York) esetleg ötletelés.
Itt kitérnék arra, hogy tisztában vagyok vele, hogy minden kisgyerekes családban a szülők naponta többször is üzekednek, mint a nyulak, de be kell vallanom, hogy nálunk a gyerekek megérkezésével, főleg a jelenlegi létszám kialakulásával drasztikusan lecsökkent az együttlétek száma. Alapvetően a fáradtságot jelölném meg okként, mert sajnos nem szexi az a nő, aki este horkolva és nyálcsorgatva alszik a gyerekszoba padlóján, főleg akkor nem, ha a hitvesi ágyban van egy hasonló paraméterekkel rendelkező férfi. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy a mi jelenlegi életünkben ha kimarad 4 nap, nem omlik össze a világ (bár Férj szerint emiatt ilyenkor meghal valahol egy kisnyuszi a világban, de mióta betöltöttem a 22-t, ezt se hiszem el feltétlenül).
Szóval, visszaértünk a szállásra, készülődtünk az ebédhez, amikor is jelentettem Férjnek, hogy a fürdőszobában "helyzet" van: a kézmosás és zuhanyzás következtében jön fel a víz a fürdő közepén található lefolyóból és már komplett kis lábmosóvá alakult a fürdőszobánk.
Azt, hogy a szállásadónkat felhívjuk és segítségét kérjük, hamar elvetettük, előző nap ugyanis Férj már megpróbálta tőle megkérdezni telefonon, hogy van-e plusz szemeteszsák az apartmanban, de semmilyen nyelven nem boldogultak, pedig Férj már szuahéliül is elmondta neki.
Szóval, úgy tűnt ez továbbra is Férj problémája maradt.
Hangosan káromkodva méltatlankodva kezdett el WC-pumpát keresni, de nem járt sikerrel, ezért leszaladt a boltba vásárolni egyet.
Amikor megkezdte a pumpálást (már attól is röhögnöm kell, hogy leírtam, de láttam is élőben), hamar kiderült, hogy a hiba oka némi iszap és apró kavics (lásd a titokban készült képen),
amitől nekem bevillant, hogy a gyerekek előző este békésen mosták az összegyűjtött kavicskáikat a fürdőszobában.
Mikor rákérdeztem, kiderült, hogy a Nagy teljesen ártatlan, a Kicsi sírva vitte el a balhét, a Legkisebb pedig ordítva sírt, mert a vészhelyzet miatt nem mehetett be a fürdőszobába nézelődni.
Férj verejtékező homlokkal, felfokozott idegállapotban kezelte a WC-pumpát és közben a foga között kisziszegte nekem, hogy "ugyetudodhogymostminekazidejemegyel".
Igen, tudtam.
A történet vízvezetékszerelői szempontból hepiend lett.
Házastársilag elmaradt a "pumpálás".
Végezetül csatolok pár képet a nyaralásról, mert alapvetően minden nagyon szuper volt, gyönyörű helyen voltunk, még nekem is elég meleg volt a tenger, általában a szállással se volt gond és azért lehetett egy kicsit lazítani is (és a gyerekeket azóta már lepasszoltuk egy hétvégére a nagyszülőkhöz, így mi is kipihenhettük magunkat és mindent bepótolhattunk, ami elmaradt).
Giccs1:
Giccs2:
Giccs3:
Giccs4:
Nem mindenki jöhetett haza velünk vissza:
Talált pár hangyát, úgyhogy 30 másodpercre lefeküdt:
Van, akinek a Sellőbarbi lett a párja...:
És végül itt az egész család:
