Üzenet az olvasóknak

Kedves Blogolvasók!

Először is, köszönöm a gratulációkat a harmadik kislányhoz.

Igazán nagyon kedvesek vagytok.

Másodszor:

Theának üzenem, hogy köszönöm az aggódást, de szerencsére nincs semmi gond. Csak azért nem írtam, mert egy igazán vérszívó költözés kellős közepén vagyunk. A célállomásról majd egy későbbi bejegyzésben írok. Mindenki segít, a szüleim gyerekeznek, apósom tiszta erőből lakást felújít, Férj már az utolsó energiatartalékait használja, én meg szimplán terhes vagyok. Nem tudok emelni, sokat hajolni se és gyakran polcolom fel a megdagadt lábam. (Nem is tudom, nélkülem hogy működhetne ez a költözés :) Tegnap éjszaka érkezett el a mélypont: látni véltem, hogy apósom kimegy WC-re. Akkor kezdtem gyanakodni magamra, amikor azt is látni véltem, hogy mellette ugrándozik egy fekete kiskutya és úgy kíséri. Nincs kutyánk. A tüneteim közé a hallucinációt is felvehetjük.

Harmadszor:

Smallflowernek üzenem, hogy nem ér azon kárörvendezni, hogy milyen lehet nekem a német nyelvű terhesgondozás. És különben is rágalom, hogy esetleg nem értem, amit mondanak. Mindent értettem. vagyis Férj, aki minden alkalommal elkísért. Vagyis egyszer közölte a doktornő, hogy a vérképem alapján alacsony az "Eisen" szintem, ezért "Eisen" tablettát kell szednem. Ei=tojás. Gondoltam, hogy nem tojástablettáról van szó, inkább valami fehérje lehet. Az jó, olvastam fitnesz oldalakat, a fehérje egészséges, kell. Szép szálkás lesz tőle a testem (ami most nagyon fontos... mi van????). Kérdezte a doktornő, hogy korábban szedtem-e már ilyet. Mondtam, hogy soha. Elkerekedett a szeme, teljesen elképedt, harmadik terhességnél ez ugyanis nagyon ritka. Itt kezdtem gyanút fogni. Ugyanazzal a mosollyal Férj felé fordultam és megkérdeztem tőle, hogy szerinte mi az az "Eisen". Mintha mi sem lenne természetesebb, közölte, hogy vas. fuck  Ekkor közöltem a doktornővel, hogy jaaa, ha értem mit jelent a dolog, akkor meg tudom mondani, hogy már szedtem ilyet több alkalommal. Egyáltalán nem nézett hülyének. Szerintem.

A nyelvi félreértések között szerepel egy másik apróság, ami szinte említésre sem méltó. Babakocsit akartam venni a harmadszülöttnek és bőszen nézegettem a német nyelvű e-bayt. Már zsongott a fejem a márkáktól, leírásoktól és az áraktól. Egyszer gyöngyszemre akadtam: minden stimmelt, új is volt a jármű és nagyon olcsó. Épp tájékoztattam Férjet, hogy milyen sokat spóroltam a családi kasszának, de mielőtt megnyomnám a véglegesítő gombot, azért nézze meg ő is. Jött, megnézte, elolvasta. Sírva röhögött, amikor közölte, hogy nagyon szép, de egy szó elkerülte a figyelmemet: a "Puppen". Nem újszülötteknek való. Hanem játékbabáknak. Max. 30 centiseknek. A tolókarja pedig 50 centis magasságban van. Kár, hogy nem rendeltem meg. Az egy szép, képes blogbejegyzés lehetett volna...

Negyedszer:

Sajtosbrokkoli, szívesen cserélek veled gyerekeket 1 napra. Ha lúd, legyen kövér: cseréljünk három fiút három lányra. Tényleg nem tudom, hogy a fiúk miket csinálnak. A lányok lehajtott fejjel, drámai pózban sírnak a semmin, vagy éppen a szemedbe néznek és csak megtelik a szemük könnyel, az őket ért igazságtalanság miatt. Rendszeres a hiszti, ha nem kapnak parfümöt vagy szemspirált. Ki vannak akadva, ha nem szoknyát készítek ki, hanem nadrágot. Átlag 40 perc megy el a hajfonással, a fonat díszítésével valamint azzal, hogy idegösszeomlásom van amiatt, hogy valamelyik szobanövényemről (pl. az egyetlen orchideámról) tépnek le virágokat, hogy a hajukba tegyük őket. Tényleg, a fiúk mit csinálnak????

Kedves hurka-olvasók!

Remélem, hamarosan helyreáll a rend a háztartásunkban és újra tudok rendszeresen írni. 

Mert minden napra jut egy (tíz. száz.) történet.