Apukám (akit a mai napon az Isten éltessen sokáig szülinapja alkalmából!) említette, hogy amikor elmondja a rokonoknak/ismerősöknek annak a német településnek a nevét, ahol jelenleg élünk, igencsak kikerekednek a szemek, magyarul ez ugyanis úgy hangzik mint egy jaj-kiáltás.
Mondtam neki, hogy örüljön amiért csak csodálkoznak, mert ha elköltöznénk a közeli DINGOLFING-ba, szerintem még röhögnének is.
Vagy ha elmondaná, hogy a Nagynak kis híján az oly népszerű, PUKY márkájú bicajt vettük meg.
Arról nem is beszélve, hogy KUKIDENT-tel mossuk a fogunkat (kivéve a Férjet, mert ő megtagadta a használatát és ragaszkodott valami kevésbé beszédes nevű márkához...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése